Hajdú-Bihar megyében Nádudvaron élek, ahol nagyon fontos a hulladékgyűjtés, a szemét szelektív elszállítása.

Kíváncsi voltam, hogy az ismerőseim mit gondolnak ezzel a témával kapcsolatban. Az interjú alanyaim 20-31 év közötti fiatalok voltak.

A szemét/hulladék szóról sok minden eszünkbe jutott: olyan valami, ami a kutyának sem kell – mondta frappánsan János (23 éves debreceni fiatal).

A másik hozzászólónak a fogalomról az jut eszébe, hogy sok mindent újra lehetne hasznosítani.

– Én például a munkám során gyűjtöm és rendszeresen felhasználom a PET palackok műanyag kupakját, a WC papír gurigáját, a befőttes üvegeket, akár a kilyukadt zoknit is – mesélte Zsuzsa (28 éves budapesti óvónő).

Ildikó (22 éves debreceni lány) szerint a szemét olyan tárgy, amitől a tulajdonosuk megválik.

Zsigmond 26 éves földesi férfinek a nehezen, vagy egyáltalán nem lebomló, háztartásban, iparban előforduló dolgok pl. a nejlonzacskó vagy a veszélyes anyagok pl. olaj jutottak az eszébe.

A szemét szóról, a rossz helyen tárolt hulladék jut eszembe, ami rontja a környezet vizuális képét és az egészségre is káros lehet – mondta Panni (31 éves nádudvari nő). Ő maga után mindig összeszedi a szemetet és igyekszik másokat is figyelmeztetni erre.

Véleménye szerint nagyon hasznos, hogy Nádudvaron szelektív hulladékgyűjtés van, amit csak pár éve rendszeresítettek.

– Nálunk a város elég sokat próbál tenni a környezet védelméért, közcélú dolgozókat is alkalmaz, akik takarítanak és odafigyelnek a hulladék tárolására. Nádudvar elég tiszta város.

Nikit, aki Debrecenben él, nagyon zavarja a sok szemét. Véleménye szerint a közmunkaprogramban dolgozók sokat tesznek, hogy rendbe tartsák a közterületet.

– A családomban odafigyelünk a környezetünk megóvására, nem szemetelünk, igyekszünk a hulladékot megfelelően szelektálni. Próbálok tenni a környezetért, mert az én érdekem is. Aki nem tesz érte, az nem gondol bele semmibe. Magyarország környezetvédelmi stratégiáját annyira nem ismerem, nyilván jóval kevesebbet romboljuk a környezetet, mint egy jóval fejletlenebb ország. A tőlünk nyugatabbra eső országokhoz képest viszont Magyarország sokkal szemetesebb, mert itt nincs olyan igény a környezet rendben tartására.

János, egy átlagos polgárnak tartja magát, akinek fogalma sincs mennyi szemetet termel egy-egy város. Így nem is zavarja ez, a környezetvédelem meg nem érdekli. Volt ugyan alkalma elmenni egy szeméttelepre és az ott látott mennyiséget azért érdekesnek találta, de különösebben nem foglalkoztatta a kérdés.

– A családom nem híve túlságosan a környezetvédelemnek, sem pedig a szelektív hulladék gyűjtésnek. Ami Magyarország környezetvédelmi stratégiáját illeti én nem igazán észleltem belőle semmit.

Ildikót zavarja a sok szemét a városukban – A családunkban komposztálással és újrahasznosítással figyelünk a környezet tisztaságára – mondta el.

A Polgáron élő Gyula szereti ha a környezete nem egy szemétdomb.

– Szerintem mindenki maga dönti el, hogy mennyit tesz a környezete rendjéért. Sajnos nem olyan világot élünk, hogy rá lehessen szólni valakire.

A földesi lakos Zsigmond úgy véli, hogy a szemét környezetkárosító és a táj szépségét is rombolja.

– A környezetem igyekszem szeletívgyűjtéssel megóvni. Ha jól emlékszem 4-5 éve van nálunk újrahasznosítás, a bihari hulladékgazdálkodás jóvoltából. Azelőtt sosem szelektáltam, de most már erre erősen odafigyelek. A lakóhelyem környékét is igyekszem tisztán tartani, sajnos csak én figyelek oda a családban. Görögországban voltam nem régen, ott inkább a turisztikai látványosságoknál volt patyolattisztaság: pl. tengerpart vagy a több csillagos szállodáknál, amiket a tv-ben vagy prospektusokban is hirdetnek. Véleménye szerint a higiéniára, tisztaságra még igénytelenebbek mint a magyarok.

A Budapesten élő Zsuzsa egy társasházban lakik.

– Itt 50 lakásra csak 3 kommunális tárolóedényt biztosítanak, amit heti 3-szor visznek el, a papírszemétnek és a műanyag hulladéknak, 2-2 gyűjtő jut, aminek kiürítésére csak heti 1-szer kerül sor. Sokszor tapasztalom, hogy folyik a szemét a kukából, mert kevés, amit biztosítanak. Én igyekszem odafigyelni arra, hogy szelektíven válogassam a szemetet, de ez nem általános jelenség.

Ha már nincs hely a kommunális-kukában, akkor az emberek ugyanúgy mindent beletesznek a papíros gyűjtőbe is. Egyébként a szüleim is odafigyelnek erre, ők is évek óta szelektíven gyűjtik a szemetet; amit lehet visszavisznek a nagyobb bevásárlóközpontokba (PET palack, alumínium dobozok, használt elem stb.). Tőlük láttam a pozitív példát. A városban én még mindig kevésnek találom a kukák számát, sokszor csordultig tele vannak. Itt még mindig jobb a helyzet, mint pl. Prágában. Nyáron ott nyaraltunk, és nagyon megdöbbentem, hogy a szemét el van dobálva mindenhol. Örülök, hogy Pesten élek, úgy látom, itt kevésbé szemetes a város.

Megköszönöm az interjúalanyaimnak a válaszaikat.

Véleményem szerint fontos hogy kellően odafigyeljünk a szelektálásra, mert így nem csupán eltávolítják a szemetet, hanem amit lehet fel is tudnak az arra illetékes helyen használni.

Számomra mit is jelent mindez?

Többségük véleményével egyetértek; a szemét az egészségkárosítást, a higiénia hiányát, a gondatlanságot, az elhanyagoltságot, a természet iránti felelősség hiányát jelenti. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy egészségesebb településeken élhessünk, a szemét összeszedése nem csak a közmunkások dolga. Az egész országban van szelektív gyűjtés, amivel élnünk kell, mert a saját környezetünk felelősségvállalásával tudunk Magyarországra, és a bolygónkra is vigyázni.