Előszó

Szerelmes voltam, de nagyon, de a távolság hatalmas volt.

Csak havonta egyszer tudtam Gézával találkozni, az ő kis falujában, Csendesréten.

Szerette a macskákat, ahogy én is, így mikor utolsó levelét megkaptam, melyben a távolság miatt szakít velem, fájdalmamban macskává változtam és útnak indultam hozzá.

...

Csak én éreztem és hallottam őket, ahogy szidnak, ahogy aláznak, a környezetem azt hitte beteg vagyok. B*dos k*rvának neveztek, bántottak, csak azért mert nem ő lett a férjem.

...

Bár én nem éreztem, de nagy bajban voltam. Hajszoltam a szerencsét, holott soha nem voltam szerencsés alkat. Amit csak tudtam, mindig elvesztettem. Legyen szó szépségről, karrierről vagy párkapcsolatról. És pont mikor az életem kezdett jól alakulni, elkezdtem szerencsejátékozni

Volt, hogy nyertem, de ez, ami könnyen jött, pillanatok alatt elúszott. Nem láttam a jéghegyet, ami felé közeledtem, csak mentem előre a szerencse tengerén.

...